A Holland Rákkutató Intézet és az Amszterdami Egyetem által vezetett új kutatás szerint testünkben található egy eddig figyelmen kívül hagyott és klinikailag fontos orrnyálmirigy-pár. Ezen újonnan azonosított, “tubariális mirigyeknek” nevezett mirigyek kímélete a sugárterápiában részesülő betegeknél lehetőséget nyújthat életminőségük javítására.
Ez az illusztráció az újonnan azonosított tubarialis mirigyek elhelyezkedését mutatja. Image credit: Netherlands Cancer Institute.
Az emberi nyálmirigyek rendszere két külön csoportra osztható: nagyobb és kisebb mirigyekre.
A nagyobb nyálmirigyek a fültőmirigyek, a nyelv alatti mirigyek és a nyelv alatti mirigyek. A minor mirigyek több százas csoportokban oszlanak el a felső aerodigesztív traktus nyálkahártyáján.
Ezek a mirigyek termelik a rágáshoz, nyeléshez, emésztéshez, ízleléshez és foghigiéniához szükséges nyálat.
“A nemrégiben bevezetett molekuláris képalkotási mód, a pozitronemissziós tomográfia/számítógépes tomográfia a prosztata-specifikus membránantigén radioaktívan jelölt ligandjaival (PSMA1 PET/CT) nagy érzékenységgel és specificitással képes a nyálmirigyek megjelenítésére” – mondta a kutatás vezető szerzője, dr. Matthijs Valstar, a Holland Rákkutató Intézet Fej- és Nyaki Onkológiai és Sebészeti Osztályának, valamint az Amszterdami Egyetem Száj- és Arc- és Állcsontsebészeti Tanszékének száj- és állcsontsebésze és holland kollégái.
“Meglepő módon megfigyeltük, hogy a PSMA PET/CT egy ismeretlen kétoldali struktúrát is ábrázolt a nasopharynx hátsó részén, amelynek ligandumfelvétele hasonló volt az ismert nagy nyálmirigyekhez.”
“Tudomásunk szerint ez a struktúra nem felelt meg az előzetes anatómiai leírásnak.”
A kutatók 100 beteg (99 férfi, egy nő; átlagéletkor 69,5 év; tartomány 53-84 év) PSMA PET/CT-felvételein és két emberi test szövetében igazolták a tubáris mirigyek jelenlétét.
“A két új, világító területről kiderült, hogy a nyálmirigyek egyéb jellemzőivel is rendelkezik” – mondta Dr. Valstar.
“Tubáris mirigyeknek nevezzük őket, utalva anatómiai elhelyezkedésükre.”
A tudósok feltételezik, hogy a tubáris mirigyek élettani funkciója az orrgarat és az oropharynx nedvesítése és kenése.”
“A sugárterápia károsíthatja a nyálmirigyeket, ami szövődményekhez vezethet” – mondta a vezető szerző, Dr. Wouter Vogel, a Holland Rákintézet Nukleáris Medicina Tanszékének és Sugáronkológiai Osztályának sugárterapeutája.
“A betegeknek gondot okozhat az evés, a nyelés vagy a beszéd, ami valódi terhet jelenthet.”
“Az új mirigyek sugárkezelése is együtt járhat ezekkel a szövődményekkel.”
A csoport 723 sugárkezelésen átesett beteg adatait elemezte, és megállapította, hogy az e területet érő sugárterápiás dózis összefüggésbe hozható a szövődményekkel (xerosztómia és diszfágia).
Ez azt jelenti, hogy a felfedezés nemcsak meglepő, hanem a rákos betegek számára is előnyös lehet.
“A legtöbb beteg esetében technikailag elkerülhetőnek kellene lennie, hogy a nyálmirigy-rendszer ezen újonnan felfedezett helyére ugyanúgy ne adjunk sugárkezelést, ahogyan az ismert mirigyeket próbáljuk kímélni” – mondta Dr. Vogel.
“A következő lépésünk az, hogy kiderítsük, hogyan és mely betegeknél tudjuk a legjobban kímélni ezeket az új mirigyeket.”
“Ha ezt meg tudjuk tenni, a betegek kevesebb mellékhatást tapasztalhatnak, ami a kezelés utáni általános életminőségüknek kedvez.”
A csoport tanulmánya a Radiotherapy and Oncology című folyóiratban jelent meg online 2020. szeptember 23-án.
Matthijs H. Valstar et al. The tubarial salivary glands: A sugárterápia potenciális új kockázati szerve. Radiotherapy and Oncology, online megjelent 2020. szeptember 23.; doi: 10.1016/j.radonc.2020.09.034
.