“KARÁCSONY TIZENKÉT NAPJA “Egy földalatti katekizmus
A karácsonyi dal, “Karácsony tizenkét napja”, azt hiszem, mindannyian ismeritek. A legtöbbek számára ez egy elragadó megzenésített nonszensz rím. De egészen komoly célja volt, amikor megírták.
Sokkal többről van szó, mint egy ismétlődő dallamról, szép frázisokkal és a furcsa ajándékok felsorolásával.
A katolikusokat Angliában az 1558 és 1829 közötti időszakban, amikor a parlament végül emancipálta a katolikusokat Angliában, a törvény tiltotta a hitük MINDEN gyakorlásától – magán vagy nyilvános helyen. Bűn volt katolikusnak lenni.
“A karácsony tizenkét napja” Angliában íródott, mint az egyik “katekizmus dal”, hogy segítsen a fiatal katolikusoknak megtanulni a hitük tanait – egy emlékezeti segédeszköz, amikor ha rajtakaptak bármi olyan *írással*, ami a katolikus hithez való ragaszkodásra utal, nem csak börtönbe kerülhettél, hanem fel is akasztottak, vagy egy fejjel megrövidítettek – vagy felakasztottak, felnégyeltek, ami egy meglehetősen sajátos és szörnyű büntetés volt, amiről nem tudok, hogy valaha is gyakorolták volna bárhol máshol. Az akasztás, húzás és felnégyelés azt jelentette, hogy az embert a nyakánál fogva felakasztották, amíg majdnem, de nem egészen megfulladt; aztán a párt levették az akasztófáról, és még életben kibelezték; és amíg a belek még az utcán hevertek, ahol a hóhérok végigtaposták őket, az áldozatot négy nagy tanyasi lóhoz kötötték, és szó szerint öt részre tépték – minden végtagra és a megmaradt törzsre egyet-egyet.”
A dalok ajándékai a hit tanításainak rejtett jelentései. A dalban említett “igaz szerelem” nem egy földi kérőre utal, hanem magára Istenre. Az “én”, aki az ajándékokat kapja, minden megkeresztelt emberre utal. A körtefán ülő fogoly Jézus Krisztust, Isten Fiát jelenti. Az énekben Krisztus szimbolikusan úgy jelenik meg, mint egy anya-párduc, amely sérülést színlel, hogy a ragadozókat elcsalja gyámoltalan fiókaitól, sokban emlékeztetve Krisztus szomorúságának kifejezésére Jeruzsálem sorsa miatt: “Jeruzsálem! Jeruzsálem! Hányszor szerettelek volna a szárnyaim alá bújtatni, mint a tyúk a fiókáit, de te nem akartad…”
A többi szimbólum a következőket jelenti:
2 Teknőc galambok = Az Ó- és Újszövetség3 Francia tyúkok = Hit, remény és szeretet, a teológiai erények4 Hívó madarak = a négy evangélium és/vagy a négy evangélista5 Aranygyűrűk = Az Ószövetség első öt könyve, a “Pentateuch”, amely az ember bűnbeesésének történetét adja.6 Libák A-fészkelő = a teremtés hat napja7 Hattyúk A-átúszó = a Szentlélek hét ajándéka, a hét szentség 8 Szűzlányok A-fészkelő = a nyolc boldogság9 Hölgyek Táncoló = a Szentlélek kilenc gyümölcse10 Urak A-szökellő = a tíz parancsolat11 Dudások Dudás = a tizenegy hűséges apostol12 Dobolók Dobolás = az Apostoli Hitvallás tizenkét tanítási pontja
–Fr. Hal Stockert, Fishnet
.